2013. június 30., vasárnap

az esküvő!

31. rész. 

Ugyanis karomnál fogva szorosan magamhoz rántott! Mélyen szemembe nézett és hirtelen még a lélegzetem is elállt. Először is azért mert 1 hónapja nem éreztem érintését, másrészt pedig mert tudtam, hogyha most nem lépek nem tudom magam türtőztetni és engedem, hogy megcsókoljon.
- Nagyon sajnálom, hogy csakúgy ott hagytalak! Hidd el már megbántam!- hajtotta le fejét és mikor nem kapott másodpercekig választ újra rám nézett. 
- Sajnálhatod is! El sem tudod képzelni milyen rossz volt ez az idő nélküled. Nem kerestél, nem tudtam hol vagy és mi van veled. Az meg külön öröm volt mikor Jeremy elmondta, hogy megtiltottad neki, hogy bármit is mondjon rólad nekem. Azon nem gondolkoztál, hogy én mit élhetek át?- teljesen higgadtan mondtam el mindezt és láttam rajta, hogy mindennel tisztában van.
- De! Rengeteget gondolkoztam rajta. Meg kell értened, hogy nem tudtam vissza jönni. Most viszont készen állok, hogy újra együtt legyünk!- mondta úgy mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. 
Most tényleg ennyire hülyének néz, hogy idejön megbánja és majd a nyakába fogok ugrani? Szívesen megtenném mert már nagyon hiányzik, de van tartásom!
- Te most komolyan azt hiszed, hogy most már minden rendben van?? Mert ha igen akkor most elszomorítalak. Amikor te smároltál Selenával és még aznap megbocsájtottam neked! Pedig az egy csók volt. Nekem viszont volt egy rossz mondatom és egy hónapra eltűntél ki tudja hova. Ne haragudj de ez nem fair.- mondatom végén éreztem, hogy kezdek megtörni ezért ki szaggattam kezem övéi közül és elfutottam.
Nagyon jó volt újra két karja közt lenni de nem hagyom magam. Ha fontos vagyok neki szenvedjen egy kicsit azért, hogy újra szeressem.

* Justin szemszöge *

Jeni távozása után el voltam keseredve, viszont láttam még reményt. Mikor szemeibe néztem láttam, hogy gyenge. Szavaival nem ezt mutatta de már ismerem annyira, hogy nehéz neki átvágni a fejemet.
Szinte biztos vagyok benne, hogy még szeret. És ha kell újra meg fogom hódítani! De azért fáj az amiket mondott. Talán azért mert tudtam, hogy igaza van. 
- Kölyök!- hallottam meg Apa hangját a hátam mögött.
- Mondd!- fordultam meg.
- Csak láttam, hogy az előbb beszéltél Jenivel és meg akartam kérdezni, hogy ment.
- Hát most még eléggé ki van akadva rám. De tudod milyen vagyok!- kacsintottam apára és elmosolyodott mert pontosan tudja, hogy arra gondolok, hogy nem szokásom feladni a dolgokat.
- Jól van kölyök. Szurkolok! De nekem mennem kell mert mindjárt kezdődik a szertartás.- köszönt el és így nekem is mennem kellett a helyemre.
Jenit nem soká újra láthattam mivel velem kellett bevonulnia. 
Az előbb nem említettem, de mikor megláttam ebbe a ruhába nagyot dobbant a szívem. Elképesztően szép benne.
Mikor elindultunk az oltárhoz ketten, bele gondoltam, hogy egyszer talán más felállásban is fogunk itt állni. 
Ezután elkezdődött a ceremónia. Jó érzés volt Apára és Jessicára nézni akikről sütött, hogy nagyon boldogok.
Végig Jenivel álltam szemben és mindig őt néztem. Párszor találkozott tekintetünk de csak másodpercekre.
Jót mosolyogtam rajta, hogy ilyen zavarban van. Tudom, hogy hamarosan feladja a harcot az érzelmei ellen és újra együtt lehetünk. 
Gondolataimból a pap utolsó mondata rántott vissza a valóságba.
- Ezennel házastársaknak nyilvánítalak titeket!- mondta és mindenki tapsolni kezdett.
Ezután elkezdődött a fogadás. Mindenki táncolt és jól érezte magát. Oda mentem Jenihez aki szomorúan ült az asztalnál.
- Fel kérhetem a testvéremet egy táncra?- kérdeztem és láttam, hogy igen meglepte megnevezése. Gondolkozott egy kicsit majd végül igent mondott.
Behúztam a tánctérre és egy hirtelen mozdulattal magamhoz rántottam. És tervem bejött mert ismét azt a gyengeséget láttam rajta és azt, hogy neki pont olyan jól esik közelségem mint nekem az övé.
Így táncoltunk. Minimum 3 maximum 5 számot táncolhattunk végig. Nem számoltam mert végig Jenivel voltam elfoglalva.
Az 5. szám végén azonban óvatosan eltolt magától.
- Azért azt remélem tudod, hogy ez még nem jelenti azt, hogy kibékültünk.- mondta de nehezen ejtette ki szavait ajkain.
- Igen persze.- mosolyogva válaszoltam neki.
Nem is tudtam máshogy hiszen egy szó csengett ezután füleimbe: MÉG!

2013. június 29., szombat

Találkozás!

30. rész.

Csak egy helyre akartam menni. Arra a helyre ahol el tudom sírni a bánatomat és ahol megértenek. Ez a hely pedig nem más mint Anya háza.
Kocsimmal leparkoltam háza előtt és szinte futottam be a házba.
- Anya!- kiabáltam mert nem tudtam hol van.
- Konyhába vagyok!- hallottam hangját.
Felé vettem az irányt és mikor beértem leültem az egyik bárszékre. Eléggé látszódhatott rajtam, hogy bajom van mert Anya egyből faggatni kezdett.
- Mondd ki mi a baj Drágám!- mondta és biztatóan rám mosolygott.
Elmondtam neki a reggeli történéseket, ő pedig ledöbbenve hallgatta végig.
- Hát ennyi lenne a sztori. És szeretnék ide költözni!- mondtam neki és lehajtottam a fejem mert bár most ezt tartom a legjobb megoldásnak nem biztos, hogy később is így fogom gondolni.
- Kicsim, tudod, hogy itt mindig otthon vagy! De talán meg kéne ezt az egészet beszélned Jenivel.- számítottam arra, hogy ezeket fogja nekem mondani de Jeni annyira félreérthetetlenül fogalmazott, hogy nem hiszem, hogy bármit is félre lehetett ezen érteni.
- Most még nem akarok Jenivel beszélni.- itt pedig le zártnak tekintettem a témát.
- Te tudod Kisfiam!- mondta majd miután bevittem bőröndömet segített kipakolni. 
Nem tudom még mi lesz de most időre van szükségem. Tudom, hogy kis problémának tűnik de ha a szerelmed kijelenti, hogy jó részt te vagy a hibás akkor az igenis fáj.

* 1 hónappal később

* Jeni szemszöge *

Már 1 hónapja nem láttam Justint és kezdek begolyózni. Az az egészben a legjobb, hogy a kirohanásom teljesen felesleges volt ugyanis Anya és Jeremy már másnap kibékültek. 
Bár megkért Justin, hogy ne keressem egyszerűen nem tudtam betartani. Milliószor próbáltam felhívni és ha éppen nem nyomta ki akkor az üzenetrögzítőjével csevegtem.
Volt, hogy éjszakánként sírva aludtam el és szinte a nap minden egyes percében ostoroztam magam, hogy hogy lehettem ekkora hülye. Eddig még élt bennem a remény és valahányszor nyílt a bejárati ajtó, odakaptam fejem mert bíztam benne, hogy talán Justin jött vissza. De nem.
Jeremy beszélt Justinnal és megpróbált hatni rá de nem sikerült. Ráadásul megtiltotta neki, hogy elmondja nekem, hogy hol van! 
Itt betelt a pohár és már nem is akartam tudni, hogy merre van.
Kis gondolkozás után csöppnyi igazságtalanságot véltem felfedezni ugyanis nekem volt egy rossz elszólásom erre elhagyott és már egy hónapja nem ad magáról semmi féle életjelet de amikor ő smárolt Selenával én már  aznap megbocsájtottam neki. Szerintem az a baki egy kicsit nagyobb horderejű volt.
De most már mindegy. Szeretem még mindig de feladom a harcot. Mostantól csak a mostohatestvérem!
Na de vissza a jelenbe. Mivel Anya és Jeremy újra turbékolnak az esküvő is meg lesz tartva. Abban egyeztek meg, hogy Apa is ott lesz és Pattie is. Merthogy rájöttek, egyiküknek sem jelent már semmit az exe.
Az esküvő pedig holnap lesz. Anyával szinte nem lehet bírni annyira izgatott. Én pedig örülök a boldogságának viszont nem egyszerű a helyzetem. 
Azt nem változtatták meg, hogy én koszorús lány legyek és, hogy Justin legyen a párom. És vajon milyen lesz újra látni ilyen hosszú idő után? Hogy fog velem viselkedni? Vajon azóta már talált magának valakit? 
Fejemben csakúgy cikáztak a gondolatok. Rengeteg megválaszolatlan kérdés volt bennem.
Mivel már elég későre jár és a holnapi nap pörgős lesz, eldöntöttem, hogy elteszem magam. Elvégeztem esti teendőimet és már ugrottam is ágyamba. Kisebb-nagyobb szenvedés árán csak sikerült elaludnom.

* Másnap reggel

Mintha csak ébresztőt állítottam volna be magamnak, kereken 8-kor kipattantak szemeim.
Mikor lementem, hogy igyak egy kávét Anya mint egy pánikbeteg rohangált fel-alá a lakásban és nagy erőkkel kereshetett valamit. Annyira vicces volt, hogy muszáj volt nevetnem rajta.
Mikor meghallotta, hogy ott vagyok rám kapta tekintetét.
- Ne csak ott állj hanem segíts megkeresni a cipőm másik párját.
Így már ketten kerestük az elveszett lábbelit. Keresés közben is nagyon jót nevettem anyán. 
Mikor meglett a cipő végre elfogyaszthattam immáron jól megérdemelt koffein adagomat.
Miután ezzel végeztem felmentem az emeletre és lehoztam a ruhámat mert anya rám parancsolt. 
Íme a ruhám:

És mivel az esküvő a tenger parton lesz tartva tökéletes választásnak érzem.
Délután 4-kor kezdődik a banzáj, és hát addig már nincs sok idő. Jeremy olyan 10 óra tájt megjelent és elvállalta, hogy itthon marad Daviddel amíg én és anya elmegyünk fodrászhoz.
Miután kész lett a hajunk következett a kozmetikus és a manikűrös. Mikor mindennek a végére értünk, már délután 2 volt.
El kellett indulnunk az esküvő helyszínére mert a vendégeket kell fogadnunk.
Mikor odaértünk körbe pásztáztam szememmel a helyet, hogy hátha meglátom Justint valahol de nem jártam sikerrel. 
Hatalmas sürgés-forgás vette kezdetét. Mindenki csak rohant, köztük én is. 
Hol a dolgomat csináltam, hol pedig Anyát nyugtattam. 
Pont egy tálca poharat vittem az egyik asztalhoz amikor is valaki nekem jött.
- Nem látsz a szemedtől?- ordítottam rá hirtelen és csak utána jöttem rá kibe is botlottam bele.
- Pont olyan vagy mint amikor utoljára láttalak.- jelentette ki mosolyogva Justin.
Esküszöm, úgy viselkedett mintha nem történt volna semmi. 
- Talán azért mert okom van rá!- szükségesnek éreztem, hogy kicsit flegma legyek vele ugyanis el sem tudja képzelni, hogy min mentem keresztül ebben az 1 hónapban.
Nem vártam meg mit válaszol, otthagytam. Vagyis csak akartam ugyanis...

Új blog!

Megérkezett a második blogom első része!
Remélem sokan megfogjátok nézni és írni is fogtok hozzá mert érdekel, hogy mit gondoltok róla.

http://www.justinandalex.blogspot.co.uk/

Várom a vissza jelzéseket, hogy hogy tetszett!

2013. június 28., péntek

Vége!

29. rész.

Bocsi, hogy csak most hozom a kövi részt de volt egy kis dolgom! De ahogy sikerült géphez kerülnöm már írtam is nektek! Remélem tetszeni fog!
Jó olvasást mindenkinek!:)

Furcsa dologra ébredtünk. Ez pedig nem volt más mint, hogy Anya és Jeremy vitatkoznak. Ez elég ritka dolog pontosabban ilyen még nem fordult elő amióta együtt vannak. Legalábbis én nem tudok róla.
- Szerinted mi lehet a gond?- kérdezte tőlem Justin suttogva.
- Fogalmam sincs! De talán hallgatózhatnánk egy kicsit!- fogtam meg kezét és a lépcsőhöz húztam.
- De én meg akarom hívni az esküvőre!- csíptem el anya mondatát de még mindig nem értettem semmit az egészből. Justin is csak értetlenül nézett rám.


- Én sem hívom meg az exemet. Neked is rosszul esne.- mondta Jeremy igen nagy temperamentummal.
Most már minden világos volt! Anya szeretné ha Apa is ott lenne az esküvőn mint ahogy én is. Bár ebbe apának is joga van beleszólni. Gyorsan lefutottam a lépcsőn magam után húzva Justint.
- Miért veszekedtek?- kérdeztem mint aki nem hallott semmit az előbbiekből.
- Semmi kicsim. Csak egy apróság az egész.- mondta anya higgattságot szimulálva.
- Még hogy semmi!- nevetett fel dühösen Jeremy!- Anyád azt szeretné ha a drága apád is ott lenne az esküvőn!- mondta igen nagy undorral az arcán.
Arc mimikája, és mondata miatt kicsit felhúztam magam és olyat is mondtam dühömben amit talán nem kellett volna.
- 1. Miért ne jöhetne el?- kérdeztem tőle mérhetetlen dühvel.- 2. Mit ártott ő neked? Ha jól tudom de vagy az aki szét szedtél egy családot! Nem kedveltelek de anya miatt megismertelek téged és a fiadat.- hadonásztam Justin felé aki csak kikerekedett szemekkel figyelte ahogy dühöngök.
Ide engedtünk titeket a házba és te annyira nem vagy képes, hogy tiszteletben tartsd, anya döntését.- és ez volt az a mondat amit nem lett volna szabad kimondanom.
Végig néztem mindenkin és döbbent arcokat láttam. Senki nem szólalt meg.
Hosszú csönd után ránéztem Justinra és szinte biztos voltam abban, hogy a szívére vette azt amit az előbb mondtam. Arcára ki volt írva, hogy nagyon csalódott. Aztán hirtelen felrohant a szobába és hallottam ahogy magára zárja az ajtót.
Mikor ezt láttam nagyon el szégyelltem magam. Anyáék még mindig csak néztek de ez most nem érdekelt. Majd elintézik egymás között. Felnőtt emberek könyörgöm.
Bravo Jennifer Hunter! Ez kellett neked! Hogy sose tudod befogni a szádat amikor kéne. Dícsértem magam amíg szobám felé tartottam.
Bár tudtam, hogy bezárta az ajtót mégis megpróbáltam kinyitni azt. Sikertelenül.
- Szerelmem nyisd ki és beszéljük meg!- kérleltem Justint és reménykedtem, hogy beválik.
Tudom most mit gondoltok. És igazatok is van! Sajnos olyan virtusom van, hogy ezt nem lehet csak úgy kinőni.
Gondolkodásom közben hallottam, hogy kattan a zár és kezdtem kicsit örülni, hogy mégsem bántottam meg annyira. De örömöm gyorsan alább hagyott.
- Mivel ez a Te szobád nem zárhatlak ki!- jelentette ki teljesen hidegen.
- Sajnálom mait mondtam! Tudod, hogy nem úgy gondoltam!- próbáltam menteni a menthetőt.
- Tudom, hogy gondoltad! Beadtad nekem, hogy a szerelmünk igazi de csak púp vagyok a hátadon.- minden szavában éreztem a megvetést.
- Dehogyis!- csak ennyit tudtam mondani ugyanis mikor beljebb mentem a szobába láttam, hogy Justin ruhái újra bőröndjében sorakoznak. Itt pedig könnyeim elborították szememet.
- Te döntöttél Jennifer!- mondta teljesen higgadtan.- nem akarok olyan kapcsolatot amiben egy senki vagyok. Légyszíves ne keress!- mondta és felkapta bőröndjét és az ajtó felé indult. Hátra fordult és még ennyit mondott.
- Azért azt tudd, hogy én szerettelek és szeretni is foglak!- majd becsapta maga mögött az ajtót.
Az események csak úgy pörögtek és én alig bírtam ráeszmélni, hogy most hagyott el életem szerelme. Lábaim remegni kezdtek de muszáj volt utána mennem. Ki tudja? ha most nem megyek utána lehet, hogy nagyon hosszú ideig nem láthatom.
Lábaimnak gyors tempót parancsoltam és száguldottam le a lépcsőn. Mire azonban leértem már csak azt hallottam, hogy Justin kocsija hangos fékcsikorgással elhajt...

* Justin szemszöge *

Mikor Jeni kijelentette, hogy alapjában én és apa dúltuk szét a családjukat olyan érzés fogott el mintha szívembe döftek volna egy hatalmas kést.
Nem értettem miért mondja hisz Apa Jessicáék válása után jött a képbe. De ez most már mindegy is.
Mérhetetlenül el voltam keseredve és úgy első gondoltatom az volt, hogy ezek szerint Jeni nem szeret és nem is boldog velem.
A legjobb megoldásnak azt találtam ha összepakolok és el húzom a csíkot.
Feljött, hogy megbeszéljük a dolgokat de én valahogy nem éreztem szükségesnek. Lehet, sőt biztos, hogy elég lányos megoldás volt részemről de azt éreztem ezt kell tennem.
Most nem érdekelt semmi. Sem az, hogy Jeni mit érez, sem az, hogy mit gondol Apa és Jessica, hogy mi lesz ezután! Jelen pillanatban csak el akartam menekülni minden és mindenki elől.
Nem tudtam hova akarok menni csak mentem. Padlógázzal hajtottam végig az autópályán. Valahogy megnyugtatott a száguldás. Nekem pedig erre volt szükségem.
Miután éreztem, hogy kicsit nyugodtabb vagyok eldöntöttem hova is akarok menni....

2013. június 27., csütörtök

Hazaérkezés!

28. rész.

* 3 héttel később

Vége lett az Olasz útnak és épp a repülőn ülünk úton haza fele. Azt a kisebb incidenst leszámítva nagyon jó volt és nekem még különleges is. Ezt az utat nem fogom soha elfelejteni. Justinnak még volt 2 koncertje de hála istennek elég sok időt tudtunk együtt tölteni.
Mint mondtam nagyon klassz volt az út de már nagyon várom, hogy újra a családdal lehessünk.
Justin épp itt alszik mellettem. Nagyon fáradt mert tegnap volt az utolsó koncertje és hát egy kicsit sokáig tartott a géphez viszont elég korán el kellett indulni így nem aludt valami sokat.
Én is fáradt vagyok de valahogy izgatottságom nagyobb erővel bír felettem.

* 1 órával később

- Kicsim! Ébresztő.- keltegettem Justin mert a leszálláshoz készülődtünk.
Nem válaszolt viszont száját csücsörítve tartotta felém, hogy adjak neki egy ébresztő puszit. Szívesen teljesítettem kívánságát.
- Na így már felkelek!- mosolyogva ült fel és csatolta be magát.
Rajta is láttam, hogy nagyon várja már, hogy találkozzon az otthoniakkal.
Mikor leszálltunk várhatóan elleptek minket a rajongók. Mérges nem voltam rájuk mert kedvencükkel szerettek volna találkozni de egy kicsit idegesített már sokszor, hogy nagyon durván viselkednek. De hát Justin teljesen megszédíti őket. :)
Nagy nehezen kikászálódtunk a tömegből, és gyorsan beszálltunk a kocsiba, hogy induljunk haza.
Egész úton összebújva ültünk egymás mellett. Mikor haza értünk Anya, Jeremy és David már kint vártak minket az ajtóban.
Mint két kis óvodás ki szaggattuk a kocsi ajtót és szaladni kezdtünk anyáékhoz.
- Jaj de jó már újra látni titeket!- mondta anya és mind a kettőnket meg ölelt.
- Már mi is vártuk, hogy jöhessünk!- mondta szerelmem.
Miután meg volt a köszöntés bementünk a lakásba és lepakoltuk a cuccainkat. Még beszélgettünk anyáékkal egy kicsit és megtartottuk élménybeszámolónkat de utána elköszöntünk tőlük mert én eléggé álmos voltam. Megfogtuk a bőröndöket és elindultunk szobám felé.
Épp indultam volna a fürdőbe mikor Justin mögém lépett maga felé fordított és lesmárolt. Váratlanul ért viszont nem volt ellenemre.
- Tudod ha már itthon vagyunk megünnepelhetnénk ketten és fel avathatnánk az ágyat.- mondta Justin kaján vigyorral és fejével ágyam felé mutogatott.
- Hát nem is tudom...- mondtam neki mert elég fáradt vagyok de egy ilyen ajánlatot nem szabad kihagynom.
- Ne legyél már ilyen.- nézett rám hírhedt kiskutya szemeivel.
Nem válaszoltam. Megcsókoltam és tolni kezdtem az ágy felé. Gondolom nyugtázta magában, hogy benne vagyok a dologban mert éreztem ahogy szája mosolyra húzódik.
Bele dőltünk az ágyba és így folytattuk csókunkat. 10 perces csók csatánkat Justin szakította meg ugyanis megkezdte kényeztetésemet apró csókjaival. Mikor mindenemet végig puszilta fordítottam helyzetünkön mert most én következtem.
Lassan végig húztam kezem mellkasán és mikor pólója aljához értem elkezdtem felhúzni. Kihámoztam belőle mire ő is levette rólam az enyémet.
Ismét egyre lentebb haladtam mikor övébe ütközött kezem. Rá kacsintottam mire ő elnevette magát. Ezután nadrágjától is megszabadítottam. És mondanom sem kell, hogy ő is engem.
Már csak fehérnemű volt rajtunk és gondoltam húzom az agyát egy kicsit. Újra csókolni kezdtem és éreztem, hogy kezei megindulnak melltartómhoz. Én viszont rácsaptam kezeire. Meglepetten nézett én viszont csak mosolyogtam rá. Mikor legintimebb testrészéhez értem nagyot sóhajtott. Elkezdtem simogatni és gondoltam, hogy jól esik neki ugyanis apró nyögésekkel díjazta tevékenységemet.
Itt már nem bírta tovább és ismét úgy fordított, hogy én legyek alul. Át vette az irányítást és felgyorsította a folyamatot. Már csak azt éreztem, hogy bennem van. Kezdett bevadulni de nem érdekelt.
- Nagyon szeretlek!- súgta közbe fülembe majd megcsókolt.
- Én még jobban!- lihegve ejtettem ki a szavakat.
Mikor végeztünk boldogan feküdtünk egymás mellett.
- Most is nagyon jó voltál Szivi!- jelentette ki Justin és rám kacsintott.
- Te sem panaszkodhatsz.- mosolyogtam rá.
Ezután csak csöndben feküdtünk. Engem nem sokkal később el is nyomott az álom.
Reggel azonban érdekes dologra riadtunk fel mind a ketten...

Tudom csajok, hogy ez a rész nem lett valami izgalmas!
Sajnálom!!! Azért remélem, hogy így is tetszik. Igyekszek a kövit eseménydúsabbra írni.


Csak nem elpirultál?

27. rész.

Mint már mondtam Justin vadul mégis óvatosan ledobott az ágyra. Meg kell mondjam ez tetszett és beindított.
- Justin!- rám emelte tekintetét és kíváncsian várt.- én...nem tudom mit kell csinálnom.- tudta, hogy szűz vagyok de ettől még ez a téma engem eléggé zavarba ejtett.
- Nem kell aggódnod Szivi!- egy olyan hódítós kacsintást intézett felém- én mindent kézben tartok.- mikor ezt kimondta kezei pont a melleimen voltak. Igazabb kijelentést nem is tehetett volna.
- Azt látom!- néztem le kezeire mire ő elnevette magát. Majd folytatta a dolgát. Először csak felmérte testem minden egyes pontját. Végig csókolta mindenemet. Az én reakcióm erre csak az volt, hogy mindenem remegett a gyönyörtől. Nyakamon kezdte el felfedező útját, majd mindig egyre lentebb és lentebb haladt.
Kezdtem magam rosszul érezni, hogy én csak fekszek és nem csinálok semmit pedig biztos neki is jól esne egy kis kényeztetés.
Visszahúztam pólójánál fogva és hevesen megcsókoltam. Ezután igyekeztem megszabadítani egy két ruhadarabjától amit ő nem ellenzett. Nem éreztem igazságosnak, hogy míg az én falatnyi ruhám szinte mindent megmutat, belőle szinte semmit nem látok. Mire végeztem vele már csak a bokszer volt rajta így viszont már egálban voltunk.
Csókunk közben simogattam izmos felsőtestét. Éreztem, hogy jól esik neki mert odalent " valami " megmozdult.
Én csak belemosolyogtam a csókba és folytattam tovább simogatását. Annyira nem is lehetek analfabéta és ez nálam most olyan ösztönösen jön. De jó.
Justin nem tökölt sokáig és lassan elkezdett kihámozni cuki kis ruhámból. Hozzátenném nem tartott neki sokáig.
- Huh Baby!- ezzel a két szóval díjazta azt amit látott. Nem mondott sok mindent de szeméből mindent ki tudtam olvasni.
Ismét nem volt egálban öltözködésünk. Ezt ő is nagyon jól tudta! De ahelyett, hogy ő vette volna le bokszerét levezette kezem és együtt szabadítottuk meg tőle.
- Huh Baby!- dicsértem meg én is a látványt.
Fölém hajolt és forró csókot lehelt ajkaimra majd beszédre nyitotta száját.
- Kicsim! Még most nem késő meggondolni magad! Nem szeretném ha később megbánnád.- jelentette ki, nekem pedig eszem ágában se volt elfogadni egyik opciót sem.
- De Justin már késő. Itt most már nincs visszaút és nem is akarom, hogy legyen.- még mindig várt, hogy biztos vagyok-e mondatomban. Kicsit idegesített ezért még jobban nyomatékosítottam benne elszántságomat.
- Justin Bieber! Tégy magadévá!!!- szerintem erre a mondatra várhatott mert ahogy kimondtam belém hatolt.
Kicsit felszisszentem de annyira óvatos volt az én kis Drágám, hogy pár másodperc múlva a fájdalom helyét felváltotta a gyönyör.
Mikor meguntuk ezt a pózt, fordított testhelyzetünkön így én ültem rajta. Így folytattuk míg én úgy éreztem nekem itt végem.
- Justin azt hiszem...- nem fejeztem be mondatom helyettem meg tette szerelmem.
- Tudom Édes! Csak még egy kicsit bírd ki!- lihegte nyakamba.
2 perccel később fáradtan és boldogan dőltünk egymás mellé az ágyra.
- Eeez fantasztikus volt!- jelentette ki Justin még mindig levegő után kapkodva.- nagyon profi voltál Szivi!- kacsintott rám és fülig ért a szája.
- Nekem is jó volt.- mondtam én is neki.
Oda hajolt hozzám és lágyan megcsókolt. Gondolom kiélte minden vágyát az elmúlt 30 percben ezért már csak ennyire futotta. Majd elvált ajkaimtól és beszélni kezdett.
- Remélem nem bántad meg!- mondta közben pedig arcomat simogatta.
Rá néztem, mélyen belefúrtam tekintetem övébe és elmondtam véleményemet az imént történtekről.
- Életem legszebb fél órája volt Édesem! És nem kell aggódnod mert SEMMIT- nyomtam meg ezt a szót.- nem bántam meg! Őrületes voltál!- jelentettem ki a végén és enyhe vörös színt véltem felfedezni arcán.
- Csak nem elpirultál?.- nevettem ki.
- Ha egy ilyen szép lány ilyeneket mondd, jó, hogy elönti a vér az arcomat.
Miután ezt megbeszéltük szorosan egymás mellé bújtunk és így aludtunk el.


* Justin szemszöge *

Még mielőtt én is elaludtam volna, vissza emlékeztem erre a csodás 30 percre.
Selena sem volt rossz de Jeni 1000x felül múlta. Selenával az volt a baj, hogy ő mindig csak gyorsan le akarta zavarni de Jeni nem. Ő tele volt érzéssel vággyal és romantikával. Szavakkal nem tudom most kifejezni mit érzek! 
Ránéztem Jenire és muszáj volt mosolyognom mert olyan édesen szuszogott még mindig.
Féltem az elején, hogy talán azt fogja mondani, hogy nem ez volt élete legjobb döntése. DE NEM. És én ennek örülök.
A nagy gondolkozásom és Jeni bámulása közben engem is elnyomott az álom.

Hát ezt is megértük!:) Remélem mindenkinek tetszik és, hogy most azért több hozzászólást kapok!
Igencsak nehezen akart össze jönni a rész mert nem akartam össze csapni! Ezért kérek mindenkit írjon komit mert nekem nagyon fontos lenne!!!







2013. június 26., szerda

Ciki!:)

26. rész.

Mielőtt bele kezdenék a részbe elmondom, hogy új blogot fogok csinálni!
Ez is megmarad ha van rá igény. De kérlek mondjátok el, hogy miért nem írtok kommentárt!?!
Én arra gondoltam, hogy talán az a baj, hogy nem elég izgalmas a történet. Pedig én mindent megteszek.
Na mindegy.
Aki szeretné, hogy megmaradjon ez a blog is az ehhez a bejegyzéshez írjon hozzászólást! Nem kell hosszúnak lennie csak annyit, hogy " maradjon "! Onnan tudni fogom, hogy van még értelme csinálni.
Ettől független is lesz egy másik blog és már készül.! Ma este vagy holnap már meg is nézhetitek
Kellemes olvasást mindenkinek!:))

- Vissza költözöl??- kérdezte Justin és kiskutya szemeit is bevetette.
- Ne haragudj de ennyire még nem bocsájtottam meg! Talán majd holnap.- mondtam neki és láttam arcán a csalódottságot. Kicsit megsajnáltam de a tervem megvalósításához ezt kellett mondanom.- de azért egy jó éjt csókot még kaphatsz!- oda mentem hozzá és amilyen érzékien csak lehetett, megcsókoltam.
El köszöntünk egymástól és indult mindenki a saját szobájába. Ha tudná mire készülök....

* Justin szemszöge *

Jeni még nem akar velem együtt lenni. Megértem tényleg, mert hülye voltam de azt hittem kibékültünk.
Mindegy. Belenyugodtam, hogy ma még egyedül leszek. De legalább tudom, hogy nemsoká újra vele hajthatom álomra a fejem.

* Jeni szemszöge *

Mikor felértem szobámba gyorsan neki kezdtem meglepetésem megvalósításához. Közben végig mosolyogtam mert arra gondoltam Justin semmit nem sejt az egészből.
Mikor mindennel elkészültem felhívtam Szerelmemet.
- Szia! 
- Szia! Baj van?- jött a válasz a vonal másik végéről.
- Hát nagy baj nincs csak át akarok öltözni pizsibe és a ruhámon beszorult a cipzár. Segíte...- mondtam volna végig mikor közbe vágott.
- 1 perc és már ott is vagyok.- mért éreztem azt, hogy kajánul vigyorog?:) Nem baj ez volt a cél.
Ha nem is egy perc alatt de elég gyorsan fel ért mert kopogást hallottam.
Oda mentem az ajtóhoz kinyitottam de bár ne tettem volna...
- Jeni! Te mi a jó francot csinálsz ebben a cuccban?- kérdezte tőlem SCOOTER!
- Te mi a jó francot keresel itt??- kérdésére kérdéssel válaszoltam.
Na de hogy ti is értsétek: Meglepetésem lényege az lett volna, hogy Justint felhívom egy olyan ürüggyel ami miatt csak úgy lohol fel hozzám én pedig itt fogom várni egy kis csipkés ruhácskába ami nem mellesleg igen keveset takar.
Scooter is meg én is teljesen le voltunk fagyva. Csak néztünk egymásra mint borjú az új kapura. 
Mikor azonban Justin is szerencsésen felért neki is tátva maradt a szája. Sejtelmem sincs mi játszódhatott le az agyában amikor azt látta, hogy menedzsere kigúvatt szemekkel és tátott szájjal nézi barátnőjét aki csaknem meztelen. Ha ez nem én velem történt volna biztos bepisiltem volna a röhögéstől.
Hármunk közül Justin tért magához először.
- Haver te mi a francért stírölöd a csajomat??- nézett jogosan értetlenül Scooter-ra.
- Hát...hát én akkor megyek!- vakarta meg fejét Scoo és el is tűnt a helyszínről.
- Na Cicám akkor ezt most magyarázd le nekem!- mondta miközben egyre beljebb jött és arcán láttam, hogy röhögését igen nehezen tudja vissza tartani.
- Az úgy volt...- itt elmondtam neki mindent.- de soha többet nem fogok meglepetést csinálni.- mondtam neki már én is nevetve.
- Nekem így is tetszett!- húzogatta szemöldökét és vigyorgott mint a tejbe tök.
- De láttam Scooternek is!- itt ismét hatalmas nevetésben törtünk ki mind a ketten.
Arra még nem is gondoltam, hogy ezek után, hogy fogok a szemébe nézni. De ez most nem is igazán érdekel.
Justin ölébe ültetett és kéjesen mosolygott rám.
- Tudod...én ezt az egészet azért csináltam mert szeretném neked bebizonyítani, hogy nekem te vagy az igazi és, hogy azt szeretném, hogy veled történjen meg..először. 
- Tudod...Cica- kezdett úgy mondatába mint én- nem kell elsietnünk semmit. Egy egész élet áll előttünk.- na ezt a maszlagot még én sem vettem be, ezért megszakítva beszédét lesmároltam. 
- Jaj Kicsim te magad sem hiszed el azt amit most elmondtál!- mondtam neki és mosolyogtam egyet.- egyébként meg ne aggódj eldöntöttem, hogy szeretném és MOST akarom!- nyomtam egy a most szócskát egy kicsit.
- Jaj de jó, hogy ezt mondod!- nagyon sóhajtott.- már nem tudtam volna sokáig türtőztetni magam.- végig mért gyorsan rajtam majd vadul mégis óvatosan az ágyra dobott. Tényleg eléggé ki lehet már éhezve!:))
És megkezdődött életem eddigi legjobb tevékenysége....

Remélem, hogy ez a rész már felkeltette az érdeklődéseteket. Tudom, hogy a vége miatt szidtok de megígérem, hogyha össze jön 5 komi megpróbálom minél érdekesebbre megírni a kövit!!!
Szóval hajrá!


2013. június 25., kedd

Lift!

25. rész

Ott hagytam a recepcióst és rohanni kezdtem. Elhatároztam, hogyha kell minden szobába be kopogok és megtalálom Jenit.
Csak hát ez nem volt olyan egyszerű mint ahogy azt én ki gondoltam. Rengeteg szoba volt a szállodában.

* 1 órával késöbb

Már legalább 30 szobába bekopogtam. Itt éreztem azt, hogy bármennyire is megszeretném találni ezzel a módszerrel nem fog menni. Elkeseredésemben leültem a 4.-en lévő folyosóra és gondolkozni kezdtem.
Igazából azt sem tudtam, hogy mit mondjak Jeninek ha megtalálom. Ha magyarázkodnék úgysem hinne nekem. De valamit tennem kell mert nem akarom elveszíteni!!

* Jeni szemszöge *

Mikor felébredtem szemeim kétszer akkorák voltak mert bedagadtak a sírástól. Elég szörnyen néztem ki ezért kimentem a fürdőbe, megmostam az arcom és egy kis krémet kentem szememre, hogy minél hamarabb lelappadjon ez a két gombóc róluk.
A művelet közben azonban gyomrom hatalmas korgással jelezte, hogy táplálékra van szüksége ezért gondoltam lemegyek és megvacsorázok.
Kinyitottam az ajtót és mikor zártam volna be oldalra fordítottam a fejem és Justint láttam meg amint épp a földön ül.
Egyáltalán nem voltam rá kíváncsi a történtek után ezért amilyen gyorsan csak tudtam mentem a lifthez.
Viszont volt egy kis bökkenő: a magassarkúm kopogására felkapta a fejét és követni kezdett. Így én még gyorsabbra vettem a tempót és már bent voltam a liftbe. Azonban az ajtó nem csukódott be olyan hamar mint kellett volna és Justinnak sikerült még becsúsznia. Na innen viszont nem tudtam tovább menekülni....

** Justin szemszöge *

Mikor kilépett Jeni az ajtón egyből követni kezdtem. Felgyorsította lépteit de a liftben sikeresen utolértem.
- Kérlek hallgass meg!- kérleltem életem szerelmét.
- Mit akarsz még mondani Justin? Pont eleget hallottam attól a kis...- itt abba hagyta mondatát majd folytatta- és egyébként te is bevallottad.
Ebben igaza volt. De akkor sem hagyhattam annyiba.
- Elmondom neked az egész sztorit rendben?- mondtam és vártam válaszát.
- Ja, hogy ez még nem minden???- nézett kikerekedett szemekkel.- mi van talán még le is feküdtetek???
- Jaj Jeni ne csináld már!- kezdtem én is ideges lenni de türtőztettem magam.
Ahogy ezt kimondtam hatalmasat ugrott alattunk a lift és minden leállt. Úgy látszik itt ragadtunk amit én most egy cseppet sem bántam mert így muszáj meghallgatnia.... :)

* Jeni szemszöge *

Megállt a lift! Ezt nem hiszem el. Ez nem az én napom. Lehet, hogy ha nem lennék Justinnal össze veszve akkor még élvezném is a szitut, most viszont a hátam közepére sem kívántam.
- Figyi Drágám!- kezdett bele Justin.- ami tegnap történt az egy hatalmas baromság volt részemről. Tudom, hogy egy idióta vagyok de Selena írtó erőszakos tud lenni. Nagyon szépen kérlek bocsáss meg nekem és be fogom neked bizonyítani, hogy csak egy lánynak van helye a szívemben és az Te vagy!- mondta és közben térdre ereszkedett.
Kicsit vicces volt a szitu ezért elmosolyodtam. Ismét azt az őszinteséget véltem felfedezni szemeiben amit megismerkedésünkkor. Lehet, hogy naiv vagyok és nem kéne ennyitől megbocsájtanom de nagyon szeretem.
- Na ide figyelj Bieber!- próbáltam keménykedni és pólójánál fogva felhúztam a padlóról. Szegény nem tudta mire számítson.- ha ez még egyszer elő fordul, Te halott ember vagy!!!!!- préseltem ki a szavakat.- De attól mert most megbocsájtottam még nem felejtek el semmit. És ha azt hiszed, hogy törékeny vagyok, akkor hatalmasat tévedsz. Tudok durva is lenni ha a helyzet úgy kívánja!- miután befejeztem utolsó mondatomat szinte azonnal rátapadt ajkaimra és vadul csókolni kezdett. Ez nem olyan volt mint az eddigiek.
Olyanon voltunk mint két ősember akiket az ösztöneik vezetnének. De nagyon élveztem.
Mikor elváltunk egymás ajkától Justin beszélni kezdett miközben két keze közé vette arcomat.
- Az előző mondatodra reagálva: Szivi nagyon jól tudom, hogy nem vagy törékeny. Egy férfi megirigyelné azt az erőt ami benned van!- és mutatott arcára.- de szeretem ha vad vagy! Tudod az olyan izgató.- majd elkezdte húzogatni a szemöldökét.
Nem szóltam semmit csak újra megcsókoltam. Hosszú percekig folytattunk tevékenységünket és észre sem vettük, hogy újra elindult a lift. Már csak arra figyeltünk fel, hogy nyílik az ajtó és Scooter áll előtte. Nem zavartatva magunkat tovább csókolóztunk.
- Khm, khm!- krohácsolt Scooter és abba hagytuk a smár partit.- fiatalok!- még ennyit fűzött, hozzá.
Ki szálltunk a liftből és elmentünk vacsorázni.
Nagyon jó érzés volt újra ölelni és csókolni Justint. Mikor végeztünk egy remek ötletem támadt amit vacsora után meg is valósítok!...




A csók!

24. rész. 

Oda fordultam Justinhoz és kérdőn néztem rá. Mi történhetett tegnap???
- Miről beszél Selena??
- Hát...-kezdett hozzá monológjához- tegnap ahogy össze vesztünk elindultam, hogy kiszellőztessem a fejem és egy másik szálloda előtt össze futottam vele. Ki voltam, és beszélni akartam valakivel ő pedig felhívott magához. És..ott..megcsókolt. De én nem szeretem és én nem is akartam. Ő mászott rám!- mondta el egy szuszra az egészet és védekezni próbált.
- Jaj ne hazudj már Bieber! Te pont annyira élvezted mint én!- mondta mögöttünk Selena és arcára önelégült vigyor ült ki.
Én teljesen lefagytam és földbe gyökerezett a lábam. Azt se tudtam jóformán, hogy hol vagyok. Azonban mikor tudatosult bennem minden ami előbb történt elborult az agyam.
- ÖSSZE KAPUNK EGY KICSIT ÉS TE MÁR MÁSSAL ENYELEGSZ???- ordítottam Justinnal miközben mindenki minket nézett- És még nekem volt bűntudatom.- ezt már sírva tettem hozzá és, hogy emlékezetes legyen neki mondandóm akkor pofont húztam le neki, hogy szerintem még két nap múlva is csöngeni fog a füle.
Selena pedig elkezdett torka szakadtából röhögni mire oda mentem hozzá.
- Te meg egy utolsó kis kurva vagy! És, hogy neked se legyen okod a nevetésre.- itt meglendítettem jobb kezem és minden erőmet bele adva, egy hatalmasat kevertem le neki is.
Most, hogy felpofoztam őket kicsit jobban éreztem magam mert valamennyi dühöt sikerült kiadnom magamból. Még vissza néztem rájuk és csak annyit láttam, hogy mind a ketten arcukat fogják. Justinon megbánást láttam Selenán pedig dühöt. De egyikőjük érzése sem hatott meg igazán.
Úgy döntöttem, hogy egy perccel sem maradok tovább. Kifutottam a hátsó bejáraton, fogtam egy taxit és vissza mentem a szállodába. Ahogy az ajtó elé értem nem volt erőm kinyitni azt ezért neki dőltem és lecsúsztam a padlóra.
Eddig nem sírtam, mert nem akartam, hogy gyengének lássanak, főleg az a kis cafka ne, mert akkor el könyvelte volna magában, hogy ő nyert. Itt viszont már nem bírtam tovább. Könnyeim mint a zápor eső úgy hullottak a padlóra.
Hogy tehette ezt? Még ha össze is vesztünk akkor sem ez a megoldás. Ekkor bevillant az álmom és rájöttem, ha nem is pont ugyanúgy történt minden mégis valóra vált.
Mikor befejeztem a sírást elhatároztam, hogy felhívom Scootert és megkérem, hogy vegyen ki nekem egy másik szobát.
Mivel végig hallgatta az egészet ezért nem kellett neki magyarázkodnom miért. Próbált rá beszélni, hogy maradjak a közös szobába de én határozottan nemet mondtam. Erre beadta a derekát és már hívta is a szállodát. Be mentem a szobába gyorsan össze szedtem a cuccomat és már mentem is a recepcióhoz, hogy elkérjem új szobám kulcsát.
Bementem, kipakoltam a cuccaimat majd szó szerint ráestem az ágyra és sírtam tovább. Sírásom azonban álomba ringatott....

* Justin szemszöge *

Mikor elmondtam Jeninek mi is történt nem számítottam semmi jóra. Amint felfogta mit is mondtam hatalmas pofonnal jutalmazott tettem miatt. Iszonyatosan fájt az arcom, de a szívem még jobban.
Olyan embert bántottam meg aki mindennél fontosabb nekem.
A következő pillanatban pedig azt vettem észre, hogy Selena is megkapja megérdemelt adagját.
Itt egy halvány mosolyt engedtem el mert ez azt bizonyítja, hogy bár rám is haragszik, tudja, hogy ehhez két ember kellett. 
Mivel én nem ütök meg nőket ezért külön élvezet volt látni ezt a kicsinek nem mondható pofont. Úgymond az én nevemben is adta.
Nem is tudtam, hogy fogok így színpadra állni. Az arcom égett, a szívem sajgott, ráadásul még Selenával is duetteznem kellett. És elég romantikus a szám. Viszont bele gondoltam, hogy a rajongóimnak nem okozhatok csalódást és amint vége a koncertnek már repülök is haza megbeszélni mindent az én gyönyörűségemmel!
Felvettem arcomra egy mű mosolyt és kiléptem a tömeg elé. Minden jól ment amíg nem jött a duett.
Ott nagyon nehéz volt boldogságot színlelni. Végül nagy szenvedések árán vége lett a számnak!


Nagy nehezen vége lett a koncertnek, elköszöntem a fanoktól és már indultam is a kocsihoz.
Be pattantam és padlógázzal suhantam a szállodáig.
Mikor odaértem rohantam fel a szobánkba de nem találtam senkit. Le mentem a recepcióra ahol megkérdeztem megjött-e már Jeni.
Ők azt mondták igen és másik szobába költözött. Habozás nélkül megkérdeztem melyikbe de azt mondták, hogy, nem adhatnak ki ilyen fajta információt ugyanis, idézem: " Miss Hunter megtiltotta "
Agyam elborult és ordítani kezdtem, hogy azonnal mondják el hol van különben hatalmas botrányt csapok. 
Azonban fenyegetőzésem ellenére sem árultak el semmit...

Remélem tetszett mindenkinek! Komikat várom!!!



Közlemény 2!!! FONTOS!- kérlek olvasd végig!!!


Hello mindenki!
Számomra fontos dolgot szeretnék nektek mondani!!!! Úgyhogy kérlek ne lapozzátok át hanem olvassátok végig!
Tegnap kezdtem el olvasni egyik kedves olvasóm: Wiwiien Szabó blogját és bár nem írtam kommentárt -  amiért itt bocsánatot kérek- itt szeretném el mondani az egész történetről a véleményemet!
Először is köszönöm neki, hogy megosztotta az oldalamat saját blogjain! Sokat jelentett. Így én is próbálok segíteni neki azzal, hogy aki nem olvasta esetleg a blogját enyémet viszont igen annak tudjam ajánlani!!!

Szóval a véleményem:
Kezdeném azzal, hogy tegnap előtt kezdtem el olvasni. A történet eleje hasonlóan indul mint a többi blog- ami nem gond mert szinte lehetetlen olyat leírni amit még más nem írt le- de tovább olvastam és kezdett egyre jobban megfogni a sztori. A végére pedig teljesen beszippantott!!! Tegnap és ma vagyis egész éjszaka olvastam és olvastam. Egyszerűen nem tudtam abba hagyni az olvasást! Érdekes, néhol erotikus, néhol drámai és néhol pedig egyszerűen szívszaggató!
Nem sok olyan bloggal találkoztam idáig ami ennyire megfogott volna. Mindig volt benne valami váratlan fordulat.
Az utolsó részhez pedig csak annyit szeretnék hozzá fűzni, hogy talán ez volt az első alkalom, hogy egy kitalált történet olvasása közben elsírtam magam!
A zene hozzá, és maga a leírás...nagyon jó!
Szóval Wiwiien Szabó ha ezt olvasod akkor azt üzenném, hogy le a kalappal előtted! Állati jó blog író vagy!!
És a történetről tömören és röviden 2 szót mondanék még!
KURVA JÓÓÓ

Köszönöm mindenkinek aki elolvasta " rövid " kis szösszenetemet!
Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a blogot.:

http://lovestorywithjustin.blogspot.hu/search?updated-max=2012-11-10T15:46:00%2B01:00&max-results=100&start=59&by-date=false

Itt találjátok meg a blogot!

Kellemes olvasást mindenkinek.!
Ui: Azért az enyémről se feledkezzetek meg!:)))

   By: lovegirl

2013. június 24., hétfő

A koncert!

23. rész.

Szóval elkezdtem olvasni Jeni levelét.

Szia Drágám!

Nagyon sajnálom, hogy megbántottalak! De nem hagytad, hogy végig mondjam amit szerettem volna. Szóval akkor most leírom neked!
Igen valóban nem szeretném elsietni ezt a dolgot és igen, tényleg az Igazival akarom megtenni. Te itt szakítottál félbe. Amit nem tudtam elmondani az az volt, hogy nekem Te vagy az igazi! Időre még mindig szükségem van de ha valakivel el szeretném veszíteni a szüzességem az csakis Te vagy!
Mindennél jobban szeretlek!!

Csókol és imád: Jeni

Le voltam döbbenve a levél tartalmán. Két érzelem váltakozott bennem. Az egyik a boldogság volt mert megtudtam, hogy Jeni tényleg szeret és kellek neki. A másik viszont a lelkiismeret furdalás volt azért mert megcsókoltam Selenát. Vagyis ő csókolt mert de ez már lényegtelen.
El kellene mondanom Jeninek de nem merem...
Valahogy félek, hogy ezek után el fog hagyni amibe belehalnék. De teljesen igaza lenne.
Miközben gondolataim cikáztak fejemben oda hajoltam szerelmemhez és hosszú csókot adtam neki. Nem ébredt fel viszont elmosolyodott.
Egyszerűen nem jött álom a szememre. Csak forgolódtam egész éjszaka ami nem jó mivel koncertem lesz és kipihentnek kell lennem.
Mikor meguntam a forgolódást kimentem az erkélyre és ott gondolkoztam tovább. Egyszerű oka volt annak, hogy nem bírtam aludni. A lelki ismeretem nem hagyott. 
Míg gondolkoztam csináltam magamnak egy kis kakaót és vissza ültem az erkélyre. Olyan 1-2 óra felé elnyomott az álom....

* Jeni szemszöge *

Mikor reggel felébredtem és átfordultam másik oldalamra láttam, hogy Justin nem fekszik mellettem. Azonnal elkeseredtem mert arra gondoltam, hogy talán haza se jött az éjszaka. De ezt hamar elfelejtettem mert láttam, hogy levelem nincs a helyén. Tehát elolvasta. 
De akkor hol van most?? Elindultam megkeresni és ismét az erkélyen találtam rá amint édesen aludt. De miért itt??
Már nem értettem semmit sem. Mivel elég korán keltem nem akartam még felkelteni. Gondoltam a tegnapi hülyeségem miatt kiengesztelem és rendelek valami reggelit. Amolyan romantikusat.:)
Miután ez megtörtént felöltöztem és megcsináltam a hajam. Reggeli teendőim végére értem mire kopogtak.
Át vettem a reggelinket és ki mentem Justinhoz majd letettem az asztalra a tálcát. 
Elkezdtem ébresztgetni pár puszival mire ő elmosolyodott és kinyitotta szép szemeit.
- Jó reggelt Drágám!- köszöntem neki olyan kedvesen ahogy csak tudtam.
- Neked is Szívem!
- Hozattam reggelit- mutattam az asztalon heverő tálcára.
- Az nagyon jó! Már nagyon éhes vagyok.- felkelt és oda mentünk az asztalhoz enni.
Már majdnem befejeztük mikor nem bírtam tovább és megkérdeztem tőle miért aludt itt.
- Kicsim kérdezhetek valamit?
- Persze.- felkapta fejét és kíváncsian nézett.
- Miért nem mellettem aludtál? 
- Hát mikor haza értem megláttam a leveledet, elolvastam és utána nem igazán tudtam elaludni úgyhogy gondoltam kijövök egy kicsit gondolkozni és el aludtam.- hadarta el gyorsan.
- Ja így már értem. Azt hittem, hogy még mindig haragszol rám és nem akartál velem aludni.
- Nem nem haragszom Szerelmem- mondta nagyon édesen.- inkább neked lenne okod haragudni mert így viselkedtem és nem hagytam, hogy végig mondd!
- Most már mindegy. Örülök, hogy kibékültünk.- mondtam neki és ő erre csak mosolygott.
De nem volt őszinte a mosolya. Valami más volt. Nem tudom mi csak azt, hogy nem stimmel Justin. Mindegy most békültünk ki nem akarok megint veszekedni így nem szólok neki semmit.
Mikor végeztünk Justin is átöltözött és el kellett indulnia próbára. Én egyedül maradtam. Nem mentem el vele mert nem akartam zavarni. 
Kis gondolkozás után úgy döntöttem, ha már úgyis egyedül maradtam felkeresem a lányokat és beszélgetünk meg hülyülünk egy kicsit!
Lementem a recepcióhoz is ők megmondták, hol Regina és Vanessza. Megkerestem a szobájukat és bekopogtam.
- Hello!- köszönt Regi mivel ő nyitott ajtót nekem.
- Szia! Nem zavarok??- kérdeztem mert még mindig pizsibe voltak.
- Nem dehogy gyere csak be!- invitált be szobájukba.
- Mi járatban?- kérdezte és közben reggelizett.
- Justinnak próbára kellett mennie és úgy gondoltam megnézlek titeket.
- Hát ezt jól tetted!- nevetett rám.
Miközben beszélgettünk Vanessza is kijött szobájából. Vele is lefolyt ugyanez a beszélgetés.
- És várjátok már az esti koncertet??- kérdeztem tőlük mire mind a kettőjüknek csillogni kezdett a szeme.
- Naná!!!- kiabálták egyszerre.
Nagyon sokat hülyültem a lányokkal. Teljesen kifaggattak Justinról én pedig szívesen meséltem nekik.
El telt az idő. Mikor ránéztem a telefonomra már délután 4 óra volt. Gyorsan elköszöntem a lányoktól és felmentem készülődni. Ők is ezt tették. Megbeszéltük, hogy 6:30-ra mindenki legyen lent az előcsarnokban mert 8-kor kezdődik a koncert.
Így is lett. Már ott vártak a csajok és mikor kiértünk a szállodából már egy fekete limuzin várt minket.
Egész úton beszélgettünk. Öröm volt nézni, hogy a lányok ennyire be vannak zsongva.
Hamarosan meg is érkeztünk a koncert helyszínére. Mikor bementünk a színpad mögé Justin forró csókkal üdvözölt. A lányok pedig csak olvadoztak mellettünk.:)
- Szóval ő lenne a barátnőd?- kérdezte mögöttem egy elég flegma hang és mikor megfordultam Selenát láttam meg.
Össze szedtem minden erőmet, hogy ne legyek olyan flegma mint ő, és bemutatkoztam neki.
- Szia. Jennifer vagyok! Jennifer Hunter.- felé nyujtottam a kezem de ő ezt nem fogadta el.
- Gyere szerelmem nem érdemes vele foglalkozni!!!- mondta Justin és átkarolt.
- Tegnap még nem így gondoltad!- kiabált utánunk Selena amit én nem tudtam mire véljek....

!!!

Amíg nem lesz legalább 4 kommentár az utolsó részhez addig nem hozom a kövi részt!!!
Előre bocsi azoktól akiknek várnia kell!

Díj!


1. Dijjam! :))

Köszönöm szépen Reginaa!


Kérdések!

1.One Direction vagy Justin Bieber?
- Inkább Justin párti vagyok!

2.Régi Justin(hair flip) vagy új Justin?
- A régibe azt szerettem amikor megrázta, viszont a mostani azt jobban szeretem.

3.Velencei-tó vagy Balaton?
- Velencei-tó. Nagyon szép!

4.Igazi neved?
- Varga Jennifer.

5.Hány éves vagy?
- 18 éves vagyok.

6.Kedvenc tantárgy?
- Ami iskolával kapcsolatos azt nem szeretem de ha választanom kell akkor a rajzot mondom.

7.Mennyire vagy pasizós?(0-10)
- 5-ösnek mondanám magam mert részben én kezdeményezek de szeretem ha egy pasi lép először.

8.Kedvenc film?
- Nagyon sok filmet szeretek de ami a legjobb az a Távkapcs! Adam Sandlerrel!!! Imádom!:))

9.Kedvenc zene?
- Szerintem nem lesz meglepő a válaszom. 
Justin Bieber: She don't like a lights!

10.Magyar film vagy külföldi(amerikai,angol) film?
- Külföldi! Valahogy a magyar filmeket nem tudják úgy megcsinálni...

Kérdéseim:

1. Kedvenc szín?
2. Kedvenc külföldi színész?
3. Gitár vagy zongora?
4. Miért kezdtél el blogolni?
5. Fiús vagy, vagy csajos?
6. Melyik a kedvenc márkád?

Neki küldöm: