A nagy döntés!

3. rész.

Mivel nagyon unatkozok és még nem vagyok álmos sem ezért úgy döntöttem felrakom nektek a következő részt is! Ez most jóval hosszabb lett és több is benne a párbeszéd! Remélem tetszeni fog!
Várom a véleményeket!!! Jó olvasást.

Reggel arra ébredtem, hogy az ablakon a nap ezer sugara süt be. Ennek most mégsem tudtam annyira örülni mint máskor mert a tegnap esti gondoltataim jutottam eszembe. Talán igaza volt apának és bele kellene nyugodnom ebbe a szerelembe és hagynom, hogy anya új életet kezdjen. És ha apának ment a felejtés akkor nekem is sikerülni fog. Csak több időre lenne szükségem...ami persze nincs.!
De nincs értelme tovább akadályozni őket hisz eddig sem értem el vele semmit.
Eldöntöttem: Adok Jeremynek egy esélyt! Találkozok vele és a fiával. Már  csak annyi hiányzik tervem megvalósításához, hogy anyával is közöljem döntésemet.
Már nyúltam a telefonomért, mikor észre vettem, hogy David álmos kis szemeivel néz rám. Kitártam a karom, ezzel jelezve, hogy ölelést kérek.
- Szia picur! Hogy-hogy már fent vagy?
- Már nem voltam álmos.-nézett rám hatalmas szemekkel.- kédezhetek valamit?
- Persze!- jelentettem ki, mire rám nevetett.
- Tegnap miért veszekedtetek anyucival?
Hirtelen nem is tudtam neki mit mondani. Nem gondoltam, hogy meghallotta.
- Húú...azt most bonyolult lenne elmondani de ha minden igaz akkor pár perc múlva megbeszélek vele mindent!
- Oké akkor én felkeltem apucit!- mondta öcsém és ördögi vigyor jelent meg az arcán, ugyanis szokása, hogy úgy kelt fel mindenkit, hogy őrülten elkezd ugrálni az ágyon.
Miután kiszaladt a szobábol visszatértem eredeti tervemhez és felhívtam anyát. 3 csörgés után fel is vette.
- Jó reggelt Kicsim! Miért hívtál?- hangjában nyoma sem volt a tegnapi veszekedés miatti szomorúságnak.
- Neked is jó reggelt! Nem igazán tudom hogy kedjem.- még mindig nem voltam 100%-ig biztos, hogy ezt szeretném, ezért haboztam.
- Valami baj van Jeni?- kérdezte aggódva.
- Nincs semmi baj csak...szeretnék bocsánatot kérni az eddigi viselkedésem miatt és...-itt megint gondolkodóba estem.
- És????- sürgetett anya.
- És úgy döntöttem adok Jeremynek egy esélyt.-mondtam ki hatalmas sóhaj kiséretében.
Pár másodpercig nem is kaptam semmi választ anyától. Gondolom, hogy az állát kapargatja a földről a hír hallatán.
- Ez...ez...ez nagyszerű! Köszönöm Kicsim ígérem nem fogsz csalódni Jeremyben.-hálálkodott.
- Nincs mit anya.- valahogy nagyon jó érzés fogott el ahogy elmondtam neki mindenzt.
-Mit szólnál, ha holnap estére meghívnánk vacsorára őket?- kérdezte határtalan lelkesedéssel.
- Rendben van. De lenne egy kérdésem.
- Igen?
- A fia normális?
- Igen. Nagyon aranyos, udvarias és kedves de... valamit még el kell mondanom róla.
- Éspedig?
- Hát....- pont mondta volna amikor  apa szólt fel az emeletre, hogy kész a reggelim.
- Bocsi anya de mennem kell. Majd még beszélünk. Puszi.
- Oké drágám akkor ne feledd, holnap vacsi.
- Nem fogom. Szia.
- Szia.- ezzel letettük és már futottam is le mert farkas éhes voltam.
- Jóó reggelt!- nyujtottam el a köszöntésemet és táncolva láptem be a konyhába majd leűltem az asztalhoz, és magamhoz vettem egy kis rántottát.
- Én ezt nem értem.- mondta apa és közben fejét ingatta.
- Mit?- egyből felkaptam  a fejem kijelentésére.
- Azt, hogy tegnap még szomorú voltál, ma pedig ki vagy virulva.- osztottam meg gondolat menetét velem is.
- Csak azért mert kibékültem anyával és beleegyesztem, hogy megismerem Jeremyt. Úgyhogy holnap ő és a fia eljönnek hozzánk vacsorára.
- Na látod, hogy megy ez neked. Csak akarni kell.- mondta mosolyogva és nyomott egy puszit a homlokomra.
- De nem haragszól?
- Miért is kellene?- vonta fel egyik szemöldökét.
- Hát, hogy megakarom ismerni!
- Már miért haragudnék? én mondtam neked, és amúgy sem harcolhatsz anyáddal örökké.. De egyet ígérj meg nekem.- mosolyogva nézett rám.
- Igen?- fogalmam sincs mit akar.
- Nem fogod apának szólítani, mert abban belehalnék.
meglepődtem kérésén mert eszem ágába sem volt ilyet tenni.
- Dehogyis! Nekem egy apám van és az te vagy! Ez sose go megváltozni még akkor sem ha tényleg jófej és megkedvelem.
- Köszönöm kicsim! Pont ezt szerettem volna hallani. Na és most a mai program.- váltott témát.- arra gondoltam, hogy először elmehetnénk tekézni utána pedig a játszóházba, hogy David is jól érezze magát.
- Szuper programok!- lelkesedtem ötlete hallatán.
- Akkor jó!- Készüljetek el és utána indulunk is.
Felmentem, felöltöztettem Davidet és utána én is neki kezdtem a készülődésnek. 30 perc alatt kész is lettünk és elindultunk.


Na ennyi lenne a 3. rész. Remélem tetszik!
Várom a komikat hozzá!