Beszélgetés!

5. rész.

Valaki kopogott. Ez a valaki pedig anya volt.
- Miért siettél el?
- Nekem ez sok! Ráadásul nem is bírom a srácot!- jelentettem ki.
Anya elindult az ajtó felé és csak rázta a fejét.
- Mért vagy ennyire makacs? Mért nem ismered meg először és csak utána mondasz róla véleményt?- mondta és kiment.
Jelen helyzetben csak annyit akartam, hogy menjenek el a házunkból!

 

* Justin szemszöge *

 

 

Elég rosszul érintett, hogy ilyen csalódottsággal fogadott Jeni.. Ráadásul hallottam mit beszélt az anyukájával mikor kihúzta hirtelen a knyhából.

Egész vacsora alatt csendben voltam, ahogy Ő is. Néha lopva rápillantottam és meg kell mondjam nagyon csinos! De ezen nem is agyalok tovább, mert ha minden igaz akkor mostohatestvérek leszünk. Vacsora után próbáltam vele beszélnide lekoptatott. De miért???? Nem értem. Pedig próbáltam a legjobb benyomást kelteni.

Míg én ezen gondolkoztam addig Jeni és Jessica is eltüntek.

- Hova lettek a többiek?- kérdeztem apát és közben szememmel kerestem őket.

- Jeni felrohant a szobájába Jessica pedig utána ment.

-Értem.- mondtam csalódottan mert szinte biztos voltam benne, hogy miattam menekült el.

Nem sokkal késöbb Jessica jött vissza, de egyedűl, majd heves magyarázkodásba kezdett.

- Nem ilyen általában csak még nincs túl a váláson és ez bántja.

Hát ha ez az igazság akkor megtudom érteni. Nekem sem volt egyszerű mikor apuék elváltak. De ezenkívűl nem is kedvel úgyhogy nem indultam nála jó helyzetből. De nem adom fel! Nem szokásom.

- Jessica, felmehetnék?- kérdeztem tőle mire ő csak mosolyogva bólogatott.

A lépcső felé vettem az irányt és fel is mentem de Jeni szobájának ajtaja előtt megtorpantam. Biztos jó ötlet ez? kérztetem magatól de meg is válaszoltam és úgy döntöttem, hogy igen. Bekopogtam, és pár másodperc múlva jött is a válasz, hogy bemehetek.

 

 

* Jeni szemszöge *

 

 

Ismét kopogtattak és mikor kinyílt az ajtó Justint láttam meg. Mielőtt jött, egy közös családi képet nézegettem ami tavaly nyáron készült a nyaraláson mikor még egy család voltunk.

Bejött leűlt az ágyam melleti székre én pedig felűltem ágyamon de a képet még mindig fogtam.

- Mondta anyud, hogy eléggé megviselt a válás.- mondta és a kezemben lévő képre nézett.

- Ja, eléggé.!- mondtam szomorúan.

- Mikor apuék elváltak engem is nagyon rosszul érintett bár még kicsi voltam. Én úgy tettem túl magam ezen az egészen, hogy írtam egy dalt. Beleírtam minden érzésemet és fájdalmamat. Ez a dal a...

- Down to earth.- fejeztem be helyette a mondatot.

- Ismered?- nézett csodálkozva.

- Igen, mivel régen bírtalak de mostanában nagyképű vagy és a botrányaiddal van tele minden.

- Nem olyan vagyok mint amilyennek a mégia beállít. Ha adnál egy esélyt bebizonyítanám.- utóbbi mondatát már alig hallottam mert olyan halkan mondta. Annyira őszintének hangzott minden szava, hogy kőszívem megenyhűlni látszott. De csak egy kicsit!!!

- Oké. adok egy esélyt Bieber! De ha elszúrod nem kapsz többet.- jelentettem ki határozottan.

- Megegyeztünk!- mondta és szemei csillogtak az örömtől.

- Justiin gyere megyünk!- kiabált fel Jeremy.

Justin felállt és az ajtóhoz sétált és még annyit mondott:

- Köszönöm!- majd kiment.

Kinéztem az ablakon és láttam ahogy elindulnak.

Ma nem úgy viselkedett mint a kedvenc műsoromban lévő hírekben. Lehet, hogy igazat mondd de engem nem könnyű meg győzni! Ezekkel a gondolatokkal tértem nyugovóra. Fáradt voltam. Túl sok minden történt ma ami érzelmileg kikészített.

 

 

* 1 héttel késöbb.

 

Ismét hétvége van. De ma nem megyünk apuhoz mert el kellett utaznia a munkája miatt. Viszont ma nem tudott semmi és senki felbosszantani hisz hivatalosan is elkezdődött a nyáriszünet. Arra gondoltam, hogy áthívom legjobb barátnőmet Pamelát és filmezünk meg hülyülünk egy kicsit. Hozzá teszem, hogy ő még nem tudja, hogy mi a szitu Justinnal mert ha elmondanám neki el is ájulna mivel hatalmas rajongója.

Fel hívtam Pamelát és megbeszéltem vele, hogy 1 óra múlva jön. Addig felöltöztem, fogat mostam és coffba fogtam hajam. Ezután lementem anyához aki épp palacsintát sütött, nagy örömömre.

- Jó reggelt!- mondtam neki mosolyogva.

- Jó reggelt neked is kicsim!- mondta ő is és elém tolta reggelimet.

- Át hívtam Pamelát. Remélem nem baj.

- Nem, dehogyis! Viszont...- húúú ez már nem kezdődik valami jól.- estére ne tervezz semmit mert vigyáznod kell Davidre.

- Oké! Amúgy se volt programom. De te hova mész?

- Jeremyvel elmegyünk vacsorázni utána pedig moziba.

- Ja értem.- nem lepett meg válasza mert minden hétvégén mennek valahova.

Mire befejeztem a reggelit Pam meg is érkezett.

Nagyon sokat hülyültünk egész nap, de 6-kor haza kellett mennie ezért elköszöntünk és elindult.

Anya is már kész volt mert Jeremy fél 7-re jön érte. Én felmentem és lehoztam Davidet a földszintre és elkezdtünk mesét nézni. Jeremey pontosan fél 7-re meg is jött. Kopogtatása után kinyitottam neki az ajtót, és hatalmas meglepettség űlt ki az arcomra.....