9. rész.
A Ma délutánom szabad volt ezért úgy gondoltam hozok nektem még egy részt. Most sikerült befejezni és remélem tetszeni fog. Véleményeket NAGYON várom!!!!
Jó olvasást!
Ma reggel ismét kialvatlanul ébredtem mivel a nyári hőségtől nehezen tudtam aludni. De ennek ellenére izgatott is vagyok hiszen ma van a szülinapom! Eddig minden évben szűk családi körben ünnepeltük meg de remélem idén ez máshogy lesz mert 18 lettem. A bűvös 18. Mindig is erre a napra vártam. Fáradtságom ellenére dúdolva végeztem el reggeli dolgaimat.
Mikor lementem anyu is és David is lent voltak és TV-t néztek.
- Sziasztok!- köszöntem nekik.
- Szia kicsim.
Szia kicsim??? Ez furcsa...minden évben a születésnapomon anya a nyakamba ugrott és fülembe ordította, hogy boldog szülinapot majd agyon puszilt! Most viszont ennek jelét sem láttam rajta. Elfelejtette volna? Lehet, de nem szólok neki hátha még eszébe jut a mai nap folyamán.
Csalódottan leültem melléjük és együtt néztük tovább a TV-t. Mikor meguntam, vissza mentem a szobámba és úgy döntöttem netezek egy kicsit!
Gondoltam, hogy itt majd pár embernek eszébe fogok jutni, de nem így lett. Mérgembe ki is kapcsoltam a gépet és elhatároztam, hogy sétálok egyet. Fel vettem a napszemüvegemet és a papucsomat és el is indultam. Telefonomon kapcsoltam zenét és gondolataimba temetkeztem. Hogy felejthette el mindenki a legfontosabb napot az életemben? Nem értettem. De azzal próbáltam nyugtatni magam, hogy még csak délelőtt 11 óra van. Hosszú még a nap. Út közben elhaladtam Pam barátnőm háza előtt és gondoltam megnézem mit csinál.
Becsöngettem hozzájuk és hallottam is, hogy valaki trappol le a lépcsőn. Pam nyitott nekem ajtót és egyből nyakamba vetette magát.
- Boldooog szüülinapoooot!- mondta olyan hangosan, hogy azt hittem beszakad a dobhártyám. De ettől függetlenül nagyon jól esett gesztusa.
- Köszönöööööm!- ordítottam vissza mire mind a ketten nevetésben törtünk ki.
- Na és amúgy mi újság?- kérdezte.
- Hát igazából vannak történések.- mondtam mivel ő még nem tud anya és Jeremy egybekeléséről.
- Gyere be és mesélj!- utasított és kezemnél fogva behúzott a lakásba.
- Igazából tömören annyi, hogy Jeremy és anya össze fognak házasodni.
- Komolyan????- hitetlenkedett barátnőm.
- Igen pontosan úgy van ahogy mondom.- válaszoltam meg barátnőm kérdését.
Hirtelen jöttek neki is az események mert nem olyan régen tudta meg, hogy Jeremy fia Justin Bieber. ( ugyanis utána sikerült neki elmondanom.) most pedig már azt hallja, hogy esküvő lesz nálunk.
- Akkor te most... te most...Justin Bieber mostohatestvére leszel????- kérdezte és csak meg várta míg igent mondok utána pedig hatalmas örjöngés és sikoltozás tört rá. Csitítgattam de hiába. Végül 5 perc után elfáradt és vissza űlt mellém.
- Úr isten! Ezt nem hiszem el. Nagyon szerencsés vagy Jeni.
Nem szóltam rá semmit csak mosolyogtam. Még beszélgettünk egy kicsit és tovább indultam.
Észre sem vettem és nagyon el telt az idő. Már délután fél 3 volt mikor megnéztem az időt ezért elindultam haza.
Mikor haza értem nem találtam senkit otthon. A hűtő felé vettem az irányt, hogy igyak egy kis narancs levet de szembe találtam magam egy sárga cetlivel amit anya hagyott nekem.
" Szia kicsim! Daviddel elmentünk Jeremyékhez. Majd jövőnk nem soká', ebéd a hűtőben! puszillak.
Ui: Elvittünk volna de nem voltál itthon!"
Hát ez szuper! Elfelejti a szülinapom, és ráadásul lehetek itthon tök egyedül. Meg ebédeltem majd leültem a kanapéra és sírtam. Nagyon fájt, hogy csak a legjobb barátnőm emlékezett a születésnapomra! SENKI MÁS!
Sírásom álomba ringatott.
Alvásomból a csengő ébresztett fel. Oda csoszogtam az ajtóhoz és kinyitottam. Justin állt előttem.
- Szia hát te?- kérdeztem tőle meglepetten.
- Gyere velem!- mondta de inkább parancsnak hangzott.
- Hova?- nem értettem semmit.
- Majd meglátod!- azzal háta mögül elő vett egy kendőt és fejemre kötötte, hogy ne lássak semmit.
- Justin most nincs kedvem játszani! Így is elég vacak napom volt.
- Ne legyél már ilyen.- arcát nem láttam de szinte biztos voltam benne, hogy mosolyog.
El kísért a kocsiig majd segített beszállni is. Egész úton nem szóltam egy szót sem mert azon gondolkoztam, hogy ugyan hova vihet.
Kb olyan 20-30-es út után hallottam, hogy leáll a motor. Egymásodperc múlva pedig azt éreztem, hogy Justin gyengéden megfogja a karom és segít kiszállni. Míg sétáltunk próbáltam faggatni de azt mondta, hogy nem soká minden kiderül. Ezután nem sokkal meg is álltunk.
Justin el tünt mellőlem én pedig megijedtem.
- Justin? Hol vagy?- mondtam ordítva mert nem tudtam milyen messze van tőlem.
Választ azonban nem kaptam. Mérgembe levettem fejemről a kendőt és lefagyva álltam a tengerparton.
MEGLEPETÉS!!!!- ordította mindenki egyszerre.
Szemeimbe ismét könnyek szöktek csak most a boldogságtól. Ezekszerint senki nem felejtette el a születés napomat.
Mindenki itt volt aki fontos volt számomra. Anya, Apa, Pam, Jeremy, Justin, és még pár ember.
Nagyon boldog voltam. Mindenki oda jött hozzám és felköszöntöttek. Elhalmoztak ajándékokkal amivel akkor nem is nagyon törődtem mert a vendégekkel voltam elfoglalva.
Az utolsó ember aki felköszöntött Justin volt.
- Boldog születés napot!- mondta majd megölelt és belesúgott a fülembe.
- Van kedved sétálni velem egyet?- kérdezte és szemembe nézett.
Nem mondtam rá semmit csak bólogattam.
Elindultunk és rövid gyaloglás után találtunk egy farönköt amit a víz sodort a felszínre.
Leültünk rá és Justin elkezdte mondanivalóját.
- Azért hívtalak el mert szeretnék neked adni valamit! De kérlek csukd be a szemed.- becsuktam a szemem és éreztem ahogy valami hideg a nyakamhoz ér. Egy ezüst nyaklánc volt amin egy medál volt ami J betűt formázott.- 2 dolog miatt kapod ezt tőlem. 1. születés napod van. 2. hálám jeléűl, hogy esélyt adtál arra, hogy megmutassam ki vagyok valójában.
- Gyönyörű szép! De nem kellett volna!- mondtam de már könnyeimet nyeltem. Mindig meg tud lepni ez a srác. Köszönet képpen megöleltem. Mámorító illata volt.
Sokáig ölelkeztünk ami már kezdett kínos lenni.
Miután elengettük egymást vissza sétáltunk a többiekhez. Beszélgetni keztem vendégeimmel mire minden elsötétült. Csak egy hangot hallottam a mikrofonból.
- Jennifer Hunter ez neked szól! Még egyszer boldog 18. szülinapot.
Felvillant egy villany ami Justin világította meg. Elkezdte énekleni a Be All right című számát. Nagyon jól esett. Végig dúdoltam és táncoltam rá. Mikor vége lett hatalmas tapsot kapott mire ő szégyenlősen meghajolt. Én egyből odafutottam hozzá és megöleltem. Tudtam, hogy jól fog neki esni.
Az este további részében sokat táncoltam, beszélgettem és még többet nevettem.
Egy szóval állati jó parti volt!!!
de aranyos Justin *---* nagyon jóó lett a rész köviit :))
VálaszTörlésde cuki*-*
VálaszTörlésPersze kiszámítható lett, hogy senki nem felejtette el hogy szülinapja van :DD
De nagyon.nagyon.nagyon.nagyon jó lett :DD
IMÁDOM a blogodat!! SIESS a kövivel :))