17. rész.
Sziasztok!
Bocsi, hogy csak most hozom a kövi részt de megtaláltam Reginaa blogját.
inmyworldjus.blogspot.hu/
És egyből beleszerettem a történetbe. tegnap este óta olvastam ( nem egy huzamba) és most tartok a 29. résznél! Innen üzenném Reginának, hogy állati jól ír és, hogy eszméletlen jó a sztori. És fogok is neki kommentárt írni, ahogy azt ő is teszi minden részemnél csak annyira bele merültem az olvasásba, hogy még nem tudtam véleményt írni!
Nem is dumálok tovább. Kellemes olvasást mindeninek!:))
Reggel arra ébredtem, hogy Justin arcomat kényezteti apró csókjaival. Nagyon jól esett így ébredni.
- Hogy aludtál kicsim?- kérdezte és rám mosolygott.
- Nagyon jól!- jelentettem ki és viszonoztam a mosolyt.
- Gyere menjünk reggelizni!- felállt az ágyból és én is követtem.
Mikor leértünk Pattie már lent volt és épp reggeli kávéját itta.
- Jó reggelt Anya!- ment oda hozzá Justin és puszit adott az arcára.
- Jó reggelt drágám!- köszönt Pattie is.
Én is köszöntem. Elkészítettük a reggelinket és leültünk Pattie mellé az asztalhoz.
Figyeltem Justin arcát és azt láttam, hogy mosolyog, csak azt nem tudtam, hogy miért! Így hát megkérdeztem tőle.
- Miért mosolyogsz?
- Hát csak annyira jó érzés, hogy életem két legfontosabb nőjével lehetek most!- Jelentette ki mire én és Pattie egyszerre rohamoztuk meg és puszilgatni kezdtük.
- Össze nyomtooook!- mondta Jus de szinte alig bírta kimondani.
Nagyon jól éreztem magam velük és azt kívántam bárcsak mindig ilyen boldog lehetnék.
Örömöm nem tartott sokáig ugyanis hangos kopogásra lettem figyelmes.
Gyomrom görcsbe rándult mert sejtettem ki vagy inkább kik lehetnek az ajtó előtt!
Pattie kinyitotta az ajtót amin anya és Jeremy futott be. Már nem volt esélyünk sem elbújni és Pattie sem tudta feltartani őket.
- Mondd már meg édes fiam, hogy te nolmáris vagy???- vonta kérdőre Justint Jeremy ordítva.
- Nem beszélhetsz így vele!- jelentette ki Pattie.
- Miért te örülnél annak ha egész éjszaka a gyereked miatt kéne aggódnod?- még mindig ordítva beszélt.
Amióta ismerem még nem láttam ilyennek.
- Csak, hogy tudd ez a ti hibátok! Hogy tilthatod meg a szerelmet 2 fiatalnak?
Én látom rajtuk, hogy ez nem csak valami futó kaland. Hogy lehet fontosabb a karrier mint a fiad boldogsága?- mondta Pattie is szinte már kiabálva.
Ki állt melletünk! Justinnak igaza volt tényleg egy tündér az anyukája.
Mi csak csenben álltunk egymás mellett Justinnal és figyeltük az eseményeket.
Jeremyn láttam, hogy elgondolkozott azon amit Pattie az imént a fejéhez vágott!
- Nem választhatjátok szét őket! Ez az ő életük. Justin nagyon jól tudja, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az ő életvitele és ha ezt Jeni is elfogadja akkor hagy legyenek együtt!- most már nyugodtabb volt Pattie is mert látta, hogy kezdi meggyőzni Jeremyt.
- Talán igazad van.- mondta Jeremy és ránk nézett!- nem viselkedtem apához méltóan.
- Ne ostorozd magad.- mondta Justin és közelebb lépett apjához majd megölelte.
- És te anya?- néztem anyára akinek már könnyes volt a szeme.
- Én csak féltettelek kicsim. Féltem, hogy kikészülsz ebben a kapcsolatban de most már látom, hogy te így vagy boldog!
- Igen anya így vagyok boldog!- jelentettem ki a lehető leghatározottabban.
- Meg tudtok nekünk bocsájtani?- kérdezte anya és Jeremy is kíváncsian várta a választ.
- Igen de csak egy feltétellel.- jelentette ki Justin és átkarolt.
- És mi lenne az?- kérdezte Jeremy.
- Mielőtt döntenétek a sorsunkról, előtte minket is megkérdeztek.
- Fair ajánlat!- mondta és csoportos ölelkezésbe kezdtünk.
Annyira jó volt, hogy nem kellett tovább bujkálni bár nem tartott sokáig míg megtaláltak minket. Mikor elengedtük egymást Pattie behívta anyát és Jeremyt a konyhába és pont úgy tettek mintha az előző események meg sem történtek volna.
Justinnal mi halkan felosontunk a szobába és mikor becsukta az ajtót, felkapott és megpörgetett. Közben pedig édes csókot lehelt számra.
- Látod meg mondtam, hogy minden rendben lesz!- jelentette ki és láthatóan nagyon büszke volt magára, hogy ő előre megmondta.
- Igen igazad volt! De ha anyukád nincs, mi kevesek lettünk volna ahhoz, hogy meggyőzzük őket!
- Ebben pedig neked van igazad!- jelentett ki és újra megcsókolt.
Már egy ideje tartott csókcsatánk mikor levegő hiány miatt el kellett válnunk.
- Soha nem akarlak elveszíteni! Mindennél jobban szeretlek Jennifer Hunter!- mondta olyan gyengéden és aranyosan, megszólalni is alig tudtam.
- Én is szeretlek Justin Drew Bieber! És mindig veled akarok lenni!- én is vallottam neki szerelmet.
Ezután lementünk a konyhába a többiekhez és beszélgettünk amikor egy érdekes dolog került szóba....
Ahhh...Egy:Annyira nagyon szépen köszönöm,hogy olvasod a blogomat és még be is linkelted!Nagyon Szépen Köszönöm!Kettő:Annyira imádom a blogodat!Imádom,ahogy írsz,imádom-én is-az alaptörténetet és,hogy mindig olyan történik,amire egyáltalán nem gondolnék!Az előző részhez már időm nem volt nagyon kifejtős kommentárt írni,de amikor csak tudok írok!Remélem,hogy még ma és,vagy holnap hozod a következő részt!Kíváncsi vagyok,hogy mi is lehet az az érdekes dolog!Van egy sejtésem,de a poént nem akarom lelőni,így inkább befogom!Puszaa Neked!És,mint már írtam/mondtam siess a következő résszel! :** <3 (:
VálaszTörlésNagyon szívesen. Alap!
VálaszTörlésIgyekszek, hogy olyan dolgokat tegyek bele amikre nem számítotok!:))
Még ma hozom a kövi részt!
Neked is puszaa! <3