Viták!

43. rész.

Újra itt vagyok! Remélem örültök neki!:) Én nagyon örülök, hogy újra írhatok nektek ide. De ez csak addig marad így amíg jönnek a kommentek és talán egy-két felíratkozóm is lesz még!
Újabb ötletekkel térek vissza ami remélem felkelti az érdeklődéseteket. Úgy gondolom nekem is és az oldalnak is jót tett ez a kis szünet. Most újult erővel kapjátok a részeket.
De hamarosan ennek a történetnek is vége lesz!:/ Addig is mindenkinek jó olvasást kívánok a következő részekhez!:)

* 1 hónappal később

Odáig fajultak a dolgok, hogy most már minden apróság miatt össze kapunk Justinnal. Úgy érzem rosszabbak vagyunk mint egy házaspár.
Nem tudom meddig mehet ez még így. Én is feszült vagyok a vitáink miatt és ő is.
- Köszi a kaját anya!- álltam fel az asztaltól és bevettem magam a TV elé. Nem sokkal később Justin is megjelent mellettem.
- Mit nézel?- kérdezte és átkarolt amin egy kicsit meg is lepődtem mivel ez alatt az egy hónap alatt szinte ez volt az egyetlen érintkezés köztünk.
- Egy szappanoperát.- válaszoltam neki és szemeim még mindig a képernyőre fókuszáltak.
- De az MTV-n most adják az új klippemet.- magyarázta.
- De engem érdekel, hogy mi fog történni.- válaszoltam mire felállt és beállt a képernyő elé takarva ezzel az egész TV-t.
- Most komolyan fontosabb ez a szarság mint a barátod új klippje?- nézett rám kérdőn.
- Azt még vagy milliószor lefogják játszani. De ezt nem.- válaszoltam fa arccal és láttam rajta, hogy nem tetszik neki. Gondoltam, hogy ebből is vita lesz. Mért is ne!
- Tudod mit? Akkor nézd a szaros műsorodat!- azzal fel szaladt az emeletre.
Alapból nem szoktam törődni a hisztijeivel de most be telt a pohár. Nem hagyhatom, hogy az idők végéig ez menjen köztünk. Utána mentem és kopogás nélkül berontottam közös szobánkba.
- Mostanában bármit csinálok az neked nem jó! Nekem ebből elegem van.- jelentettem ki mire felvont szemöldökkel nézett fel rám telefonjából.
- Azt hiszed nekem ez jó? Te is pontosan ezt csinálod. Nekem is elegem van. És belőled is!- tette hozzá a végén és ezzel túl messzire ment.
- Oh igen? Akkor én nem is zavarnék tovább Mr. Bieber.- vágtam hozzá majd ruháimat kezdtem el pakolni egy táskába.
- Most meg mit csinálsz? Tudod, hogy nem úgy gondoltam.- jött felém és derekamra tette kezeit de én ellöktem magamtól és folytattam a pakolást.
- Tudom, hogy gondoltad. Ma pedig nem alszok itthon!
- És mégis hova mész?
- Egy barátomhoz.- válaszoltam és utolsó ruhadarabomat is elpakolva kaptam fel táskámat majd becsapva az ajtót magam után szaladtam ki a házból.
- Elmentem!- kiabáltam be anyáéknak a konyhába de már válaszukat nem vártam meg.
Kocsimba pattantam és mielőtt elindultam volna egy papír darabot húztam ki farmerom zsebéből.
Igen, ez volt az a lap amire Erik a címét és a számát írta rá.
Már egy ideje nálam van és sokszor fontolgattam, hogy felkeresem de eddig mindig meggondoltam magam. Most viszont rászántam magam.
Beindítottam az autót és kikanyarodtam. Körülbelül 20 perc alatt oda is értem majd ajtaja előtt mégis megtorpantam. Át gondoltam újra mindent de úgy éreztem már nincs veszteni valóm.
Kopogásom után pár másodperccel később nyílt az ajtó és két meglepett szempárral találtam szembe magam.
- Szia! Itt aludhatnék?- csaptam bele egyből a közepébe és felmutattam táskámat.
- Szia! Persze. Gyere beljebb.- invitált lakásába ami meglehetősen szép volt.- és most mondd el minek is köszönhetem a látogatásodat.- mondta egy biztató mosoly kíséretében és leültünk a kanapéra.
Elmondtam neki ezt a nyugodtnak kicsit sem mondható 1 hónapot és miután végig hallgatott beszélni kezdett.
- Ez nem valami jó! Talán már nem úgy szeretitek egymást mint régen. És az is lehet, hogy nem ő neked az igazi.
- Hát akkor mégis ki?- néztem rá kíváncsian.
- Hát...őőő..izéé..talán én!- mondta halkan.
- Miből gondolod?- kérdeztem mosolyogva mert irtó aranyos volt ahogy elszégyellve mondta ki a szavakat.
- Tudnod kell valamit. Egy nagyon fontos oka volt annak, hogy vissza jöttem. És ez az ok te voltál.- szemeim tágra nyíltak.- Mikor megláttalak a plázában szívem hevesen dobogott. Hezitáltam, hogy oda menjek-e hozzád de úgy gondoltam meg kell tennem. Én mindig is szerettelek és amikor elmondtad, hogy van barátod egy világ omlott össze bennem. Fájt, hogy elveszítettelek. Mindenért csak magamat hibáztattam mert ha nem mentem volna el akkor talán már rég együtt lehetnénk.- hajtotta le fejét. Teljesen letaglózott vallomása és elég hosszú ideig meg sem tudtam szólalni.
- Nem is tudtam, hogy így érzel.- jelentettem ki végül.
- Pedig igen. És bár nem vagyok kő gazdag sztár aki mindent meg tud neked adni de....szeretlek.- közeledett hozzám és nem tudtam mit tegyek. Arca alig 2 cm-re volt enyémtől mikor újra beszélni kezdett.
- Csak annyit mondj, hogy te nem érzel irántam semmit és abba hagyom.
Meg kellett volna szólalnom de nem tettem mivel az hazugság lett volna. Mivel nem hallotta válaszom ajkaimra tapadt és heves csókcsatába kezdtünk.
Elfeledkeztem mindenről és mindenkiről.
Kezeit lassan pólóm alá csúsztatta majd melleimre vándoroltak. Teljesen beindított minden mozdulatával.
Perceken belül lekerültek rólunk a fölösleges ruhadarabok és egymást kényeztettük.
Majd Erik tovább nem várva hátamra fordított és hirtelen gyorsasággal belém hatolt. Felemelő érzés volt, ahogy ritmusosan mozgott rajtam egyre gyorsabb tempóban.
Pár perccel később fordítottam helyzetünkön és ágyékára ülve folytattuk az aktust.
Egyszerre értünk a csúcsra és mosollyal arcunkon borultunk egymás mellé. Csodálatos embernek tartom őt.
Végig figyelmes és romantikus volt velem. Már korábban is lerohanhatott volna de nem tette és ebből kiderült számomra, hogy a szándékai nem csak egy éjszakára szólnak.
Tudom, hogy megcsaltam Justint és van is egy kis bűntudatom viszont nem bántam meg semmit.
Erik mellkasára hajtva fejem hunytam le szemeimet és merültem álomba.